Carmen Electra bent over by pool

Happy Birthday, Carmen!

Grumpy Orbán

Orbán Jézus nevében gúnyolódott

Szerző: Bencsik Gyula | egyéb írások a szerzőtől » | STOP

Az Országgyűlés jegyzőkönyve szerint a Fidesz vezetője, Orbán Viktor az alábbi "blaszfémikus" kijelentéssel fordult a képviselőkhöz a parlament plenáris ülésén: "Jézus Krisztus nevében tapsot kérek!". Tette mindezt egy kisebbségek jogainak veszélyeztetését vélelmező rádiójegyzet kapcsán, 1991. június 10-én.

A kereszténydemokrata körökben erős ellenérzéseket keltő kijelentésre Giczy György, a KDNP országgyűlési képviselője hívta fel a figyelmet az Új Ember című katolikus hetilap 1991. július 7-ei számában. Írásában a KDNP politikusa éppen azt kifogásolja, hogy a gúnyos orbáni mondat óta eltelt egy hónapban szinte senki nem emelt szót a keresztény-konzervatív kormánypárti oldalról a kijelentés ellen.

Giczy akkori véleménycikkében még úgy fogalmaz, hogy az Orbán vezette ellenzéki Fidesz "gyakran hangoztatja az egyházak iránti jóindulatát, s olykor még a Kereszténydemokrata Néppárthoz való közel állását is". Ettől függetlenül a Fidesztől jobbra húzódó politikai mezőben ma is gyakran emlegetik a rendszerváltozás utáni első parlamenti ciklus kezdetén gyakori, többnyire a Fidesz-frakció felől érkező, valláson és egyházon tréfálkozó kijelentéseket.

Ilyen például a már-már klasszikussá váló "Csuhások! Térdre, imához!" hangsor felidézése, amely akkor hangzott el az Országgyűlésben, amikor valamelyik KDNP-s képviselő szót kért, és erre állítólag nem is egyetlen alkalommal került sor. Emlékezetes még az 1991-es pápalátogatást viccelődve cápalátogatásnak hangoztató fideszes móka, ám ezeknél a politikai geg kategóriába sorolható humorbombáknál azért komolyabb antiklerikális megnyilvánulásai is voltak a kezdeti Fidesz-retorikának.

"Vannak-e garanciák arra nézve, hogy az egyházak nem avatkoznak be közvetlenül a politikai életbe, nem gyakorolnak közvetlen befolyást az államra?" Ezt a kérdést Orbán Viktor tette fel a parlamentben 1991-ben, miközben az egyházak költségvetési támogatása ellen érvelt. Ekkor még a Fidesz tisztán liberális pártként exponálta magát, a ciklus közepétől egyre inkább nemzeti szabadelvűként definiálták magukat, ami az SZDSZ-nek 1994-ben még elfogadható volt a választási szövetség megkötésére a Fidesszel.

A választási fiaskó - és a szabaddemokraták koalíciókötése az MSZP-vel - után aztán jött a "Jobbra át!", ami Orbán és a párt retorikájában is jelentős változásokat hozott. A pártvezető egyházhoz és valláshoz való viszonyáról 2005-ben úgy nyilatkozott, hogy bár ő maga vallástalan közegben nőtt fel, gyakorló katolikus családból származó felesége hatására fordult a hitélet és az egyház felé. "Hosszú utat tettem meg, hogy azt a mondatot ki tudjam mondani, hogy hívő keresztény ember vagyok" - jelentette ki.

A Fidesznek a KDNP-vel kötött párt- és frakciószövetség ellenére ma sem teljesen konfliktusmentes a viszonya az ideológiai párttal és a katolikus egyházzal. A kereszténydemokratákkal legutóbb a siófoki közös frakcióülésen egyebek mellett az abortuszkérdésben rúgták össze a port, Kövér László házelnök például Semjén Zsolt megnyilvánulása kapcsán a kispárti létből fakadó túlérzékenységről beszélt a KDNP politizálása apropóján.

Annak ellenére, hogy várhatóan az új alkotmány preambulumába bekerül a keresztény értékekre és az Úristenre, mint a történelem urára való hivatkozás, nem súrlódás nélküli a Fidesz-kormány és a klérus viszonya. Mint a STOP is megírta, a katolikus püspökök nem vették jó néven, hogy Orbán egy politikai-jogi nyilatkozatot, vagyis a köztársaság új alkotmányának Országgyűlés általi elfogadását a húsvéthoz kötné, ezért valószínűleg más időpontban kerül sor az ünnepélyes aktusra.

Ám hogy a Fidesznek is igaza legyen, vélhetően Schmitt Pál köztársasági elnök azért is húsvéthétfőn írja alá az új alaptörvényt.